Hogyan készüljek a nyelvvizsgára?
Fontos, hogy utánajárjunk, milyen feladatok vannak az adott nyelvvizsgán, hogyan zajlik az írásbeli és a szóbeli vizsga. Ha a feladattípusokat jól ismerjük, több idő marad azok megoldására a nyelvvizsgán, és biztosan nem felejtünk el semmit izgalmunkban. Például az Origó írásbeli vizsgánál jó tudni, hogy a teszteredményeket át kell vezetni egy eredménylapra, és hogy magát a kérdéssort kell csak beadni a teszt végén. Aki nem tudja, sokszor a vizsgán jön zavarba emiatt. Azt is jó megszokni, hogy a feleletválasztós feladatoknál akkor is jelöljünk be megoldást, ha nem vagyunk biztosak a válaszban, soha ne hagyjunk válasz nélkül egyetlen feladatot sem.
Mivel sok gyakorlókönyv tartalmaz teljes írásbeli teszteket, érdemes a vizsga előtt kipróbálni, hogy a vizsga előírt ideje alatt meg tudjuk-e oldani a feladatokat, egyáltalán, tudunk-e órákon át koncentrálni, van-e időnk a piszkozatot letisztázni, ha szükséges. Sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha nem sajnáljuk erre az időt. Célszerű beszerezni új kiadású, modern szótárakat is, mert a régiek gyakran nem tartalmaznak olyan szavakat, amelyek a mai modern élet részeként kerültek be szókincsünkbe. A vizsgára nagyszótárt is érdemes beszerezni (kölcsönkérni), mert néha előfordulhat egy-egy olyan szó vagy kifejezés az adott szövegben, amit nem találunk meg a középszótárban.
A levélírásnál figyeljünk a szószámra és a levél formai felépítésére. Tagoljuk az írásművet, ne folyjon egybe minden téma! A modern egynyelvű szótárak kitűnő levélmintákat
is tartalmaznak, amelyek a vizsgán felhasználhatók. Piszkozatot nem feltétlenül szükséges írni, elég lehet egy rövid szerkezeti vázlat a gondolataink elrendezéséhez.
Az Origó szóbeli vizsgán két képet kell húzni, és el kell dönteni, melyikről akarunk beszélni. Gyakoroljuk ezt a vizsga előtt, mert nem aszerint célszerű választani, hogy melyik kép tetszik, hanem, hogy melyikről van több mondanivalóm, melyiknek a témáját tudom könnyebben kiegészíteni személyes gondolatokkal.
Ne felejtsük el, hogy minden szóbeli vizsgán arra kíváncsiak a vizsgáztatók, hogy tudunk-e kommunikálni. A nyelvvizsga nem olyan, mint például a történelem vizsga, ahol feltesznek egy kérdést, és arra a válasz lehet egy szó, egy évszám is. A jó nyelvvizsgázó „beszélget” a vizsgáztatóval, elmondja a gondolatait, soha nem ad egyszavas feleletet, mindig van hozzáfűznivalója a dolgokhoz, bármiről kérdezik.
Arra az esetre, ha nem ért valamit a szóbeli vizsgán, készüljön fel néhány mutatós kifejezéssel, kérdéssel. Az is jó teljesítmény, ha kezelni tud egy félreértést, vagy meg tud oldani egy problémát. A való életben is kerül ilyen helyzetbe az ember, és akkor is az a lényeg, hogy a problémát kezelni tudjuk.
A vizsga különböző részei mindenkinek másféle problémákat jelentenek. Van, aki könnyen beszél, de nehezére esik írni vagy fordítani esetleg nehezen érti a hallott szöveget. A problémáit mindenki maga ismeri legjobban, ezekre a területekre természetesen több figyelmet kell fordítani. Manapság nagyon sok gyakorló anyag áll rendelkezésre, ne restelljük gondosan végigcsinálni őket, és tanuljunk a hibáinkból. Ha minden vizsgafeladatot alaposan megismerünk, könnyebb jól teljesíteni.
Minden nyelvvizsgán segít, ha a világ dolgaiban tájékozottak vagyunk. Ha nem szoktunk újságot olvasni, a tervezett vizsga előtt legalább fél évvel kezdjük el rendszeresen olvasgatni az újságokat (magyarul is megfelel), hogy a világ eseményeiről, az éppen aktuális témákról információkat gyűjtsünk. Ezek a témák visszaköszönnek a vizsgaanyagokban, és jelentősen megkönnyíthetik egy szöveg megértését, illetve a megfelelű magyar kifejezéseket fogjuk tudni alkalmazni például a fordításnál.
